Telt házas életvédő estet tartott az Axióma Központ és a Mindenki Születésnapja Alapítvány szeptember 1-jén Budapesten. A szívhangrendeletről írt tanulmány bemutatása után orvosi és egyházi kerekasztal vitatta meg az életvédelem aktuális kérdéseit. A szervezők a szeptember 12-i Mindenki Születésnapja sétára hívták fel a figyelmet, illetve arra buzdítottak, hogy minél többen álljanak ki a magzati élet védelméért.
„Az élet Istentől kapott ajándék”
A Giró-Szász Áron által vezetett egyházi kerekasztalnál Dr. Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita és Molnár Ambrus balassagyarmati református lelkipásztor a keresztény emberek legkisebbek iránti társadalmi felelősségéről beszélgetve egyetértettek: az élet Istentől kapott ajándék, a fogantatástól kezdődik, és mindenki feladata védeni.
Kocsis Fülöp hangsúlyozta: elsősorban nem igazságokat kell elmondani, hanem szeretettel kell közelíteni az egyéni élethelyzetek felé, egyébként nem érjük el a kívánt hatást. Szerinte egy várandós nő legalább olyan fontos, mint a magzata, ezért sem szabad szembefordítani a két életet egymással.
Molnár Ambrus felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi élet méltóságának védelme kifejezetten keresztény tanítás – a pogány világban nem létezett (lásd: ókori gyermekáldozatok), a keresztény császárok hozták létre az első árvaházakat –, amely ismét elveszhet, ha az egyházak szerepe visszahúzódik.
Székely János szerint az élet szentségének kérdése nem kifejezetten keresztény, hanem alapvető emberi érték: tiszta szívvel, tiszta ésszel gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik – ez tudományos tény, nem hitigazság.
Hozzátette: a magzat nem a nő testének része, hanem annak ideiglenes lakója, egy önálló, új emberi élet.
Az, hogy onnan mikor kerül ki, csak fokozati különbséget jelent; védelme ősevidencia kellene, hogy legyen. XVI. Benedek pápát idézve kifejtette: „nem akarjuk látni, bekötjük a szemünket”, pedig, ha az édesanya méhében rejtetten történő abortuszt úgy kellene elvégezni, hogy közben a magzat is látható a műtőasztalon, az orvos képtelen lenne rá, és az anya sem engedné…
A szívhangrendelettel kapcsolatban az érsek kifejtette: ha az orvos szívtelenül áll a helyzethez, valóban traumatizálja az anyát, de egyébként a döntését segíti. Mint mondta, a papok, lelkészek sok idős asszonnyal találkoznak, akik nem tudnak megbocsátani maguknak az évtizedekkel korábbi abortuszért… A görögkatolikus egyház által fenntartott anyaotthonokban igyekeznek anyává nevelni a várandós lányokat – sok esetben idővel megszületik bennük az anyai ösztön, így számos esetben sikerül megmenteniük a magzatot.
A református lelkész megerősítette: a gyermekvállalás áldozathozatallal és lemondással jár, azonban ezek nélkül nem tudunk szeretetkapcsolatban lenni, változni, fejlődni.
A püspök elmesélt egy személyes történetet egy gyermekét nemcsak megtartó, hanem végül saját maga által felnevelt fiatal lányról, amelynek tanulsága: egy rossz helyzetet nem lehet megjavítani egy másik rossz döntéssel; a szívhang meghallgatását nem mindenki éli meg nyomásgyakorásként („az igazságnak van súlya, de felszabadít”); az egyház pedig igyekszik támogatni a várandós nőket.
A Mindenki Születésnapja séta kapcsán szóba jött: Amerikában sokkal bátrabban az emberek az utcai aktivizmus terén. Kocsis Fülöp szerint itthon az emberek évtizedekig nem szembesültek a valós következményekkel, az egyházak nem léphettek fel, civil szervezetek nem is léteztek a kommunizmus évtizedeiben. Molnár Ambrus hozzátette: a rendszerváltás után születettek már nyitottabbak erre a véleménynyilvánítási formára.
Székely János arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az érintettek nagy száma miatt minden életvédő megnyilvánulás tömegeket érint fájdalmasan, a séta szervezői nem akarnak elítélni senkit, ellenkezőleg: keresztényként meg vannak győződve, hogy minden sebre van isteni bocsánat és gyógyulás, így az abortusz mellett döntő nők számára is, akik gyakran nem elkövetők, hanem áldozatok.
Hozzátette: az egyháznak ebben a témában mindig irgalommal kell nyilatkoznia, a megbocsátás és gyógyulás örömhírét hangsúlyoznia.
Az élet tudományosan is a fogantatással kezdődik
Keresztes Ilona, az Együtt az Életért Egyesület elnöke moderálta az orvosi kerekasztalt, ahol Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnöke, Dr. Gulyás Ádám, a Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának (KOMT) főtitkára és Dr. Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság (MBT) elnöke egybehangzóan állították: az élet tudományosan is a fogantatással kezdődik; az esemény utáni tablettának komoly hatása lehet a hormonháztartásra, a magzatelhajtás gyakran így is kórházban fejeződik be; az abortusztabletta súlyosan traumatizálhat és több mellékhatással járhat, mint a művi abortusz.
Gulyás Ádám kifejtette: a fogantatáskor új DNS alakul ki, új emberi élet kezdődik – az más kérdés, mikortól tartjuk védendőnek –, a megtermékenyítés az egyetlen pillanat, ami extrém más, mint az öt másodperccel azelőtti. Bálint Balázs megerősítette: minden más pillanat „mondvacsinált”; majd hozzátette: az újszülött sem képes önálló életre, ezért tévedés az önálló életképességhez kötni az életvédelem kezdetét.
Rojkovich Bernadette megerősítette: az emberi fejlődés folyamatos, nincs benne minőségi ugrás, leszámítva a fogantatást.
Ez természettudományos tény, amihez ragaszkodnunk kell, ellentétben az ember által kreált definíciókhoz (beágyazódás, szívhang, három hónap, megszületés).
A szívhangrendelet elnevezés megtévesztő
A szívhangrendelet elnevezését mindhárman megtévesztőnek tartották – életjelenségeket bemutató tájékoztatási kötelezettségről van szó, a szívhang meghallgatása csak az orvos számára kötelező. Bálint Balázs elmondta: a jogalkotó szándéka mindkettőjüket elgondolkodtatni, szembesíteni a ténnyel, hogy a magzat él. Hozzátette: az orvosi kommunikáció sajnos az egyetemen úgynevezett érzékenyítő, azaz tölteléktantárgynak minősül, ezért az orvosok nincsenek kiképezve arra, hogy az életjeleket megfelelő módon mutassák meg a várandós nőknek.
Szerinte a rendelet betartása nem nagyon működött gyakorlatban: az orvosok igyekeztek elkerülni, sokan nem, vagy nem megfelelően alkalmazták.
Gulyás Ádám ismertette: a KOMT nemrég kiadott egy hosszú és részletes állásfoglalást, amelyben kérték a jelenlegi várandóssági vizitek lefolyásának felülvizsgálatát és egy átlátható kommunikációs protokoll létrehozását, amely nagyobb figyelmet és empátiát szentel a várandós nőknek. A Doppler-vizsgálat szintén csak egy lehetőség, nincsen valódi orvosi kontraindikáció és valós panaszok sem érkeztek ellene – szerinte a kérdés egyértelműen ideológiaivá vált. Rojkovich Bernadette hangsúlyozta: a szívhang meghallgatása az anyák számára a megújított szakmai kollégiumi állásfoglalás szerint sem kötelező.
A magzatelhajtás görcsökkel és vérzéssel jár
Bálint Balázs ismertette a 72 órás esemény utáni tabletta hatásmechanizmusát: alapvetően az ovuláció időpontját késlelteti; ha az még nem történt meg, nincs petesejt, azaz nincs fogantatás, tehát nem okoz abortuszt. Ha viszont az ovuláció mégis végbement, akkor mindhárom bekövetkezik, ráadásul a hormonális háttér megbolygatásával a tabletta használata a későbbi beágyazódást is nehezíti, a méh nyálkahártyáját vékonyítja – tehát abortív szer, ő nem is hajlandó felírni.
Gulyás Ádám kifejtette: a tabletta 120 órás változatánál sem zárható ki a negatív hatás a nyálkahártyára nézve, ráadásul nagyon nem mindegy a bevett mennyiség, továbbá a szer hatását in vitro nem tudják tesztelni.
Keresztes Ilona hozzátette: ott, ahol vény nélkül hozzáférhető a tabletta, a hamis biztonság miatt emelkedett az abortuszok és a nemi betegek száma.
Bálint Balázs felhívta a figyelmet: a statisztikák szerint az abortusztabletta szövődményaránya nagyobb, mint a művi abortuszé – a tudomány tehát nem indokolja bevezetését. Szerinte mindegy, vényköteles-e vagy sem, a nők úgyis beveszik; a magzatelhajtás erős görcsökkel és vérzéssel jár, hosszú ideig tart, és végül a folyamatot leggyakrabban az orvosok fejezik be, kórházi műtéttel.
Gulyás Ádám említett egy összehasonlító kutatást: minél később történt az otthoni vegyszeres magzatelhajtás, annál inkább növekedett a szövődmények és a későbbi sikertelen fogantatási próbálkozások aránya is. Megerősítette: traumatizáló hatású, amikor a nő otthon egyedül szembesül a 12 hetes, 5,5–6 cm-es meghalt magzata látványával… Emlékeztetett: az orvostanhallgatóknak nem mutatnak konkrét képeket az elhajtott magzatokról, pedig „ez az egyetlen orvosi beavatkozás, amikor életet oltanak ki”.
Nagyon fontos lenne megtörni a szakmai hallgatást és kimondani a teljes igazságokat, bármilyen keményen vagy fájdalmasan is hangzanak, mert azok éppen annak a néhány százalék nőnek számítanának, akik egyébként is ingadoznak az abortusz kapcsán, összegzett.
Nem tüntetés valami ellen, hanem kiállás valamiért
Zárásként Szemkeő Gábor, a Mindenki Születésnapja Alapítvány alapítója megerősítette: ez nem tüntetés valami ellen, hanem kiállás az élet mellett, ahol a „szeretet lelkületével sétálunk, senkinek nem vagyunk az ellenségei, és tiszteletteljes párbeszédet akarunk”.
Utóbbi kapcsán örvendetes hír: az életvédő civilek és történelmi egyházak fellépését követően dr. Hegedűs Zsolt miniszter szeptember 11-ére egyeztetésre hívta a szervezetek képviselőit.
Ugyanezen a napon kerül sor a MBT idei, szintén életvédő témájú konferenciájára is.
Szöveg: Antal-Ferencz Ildikó
Az írás eredetileg a Képmás Magazin honlapján jelent meg 2026. szeptember 7-én.
Kapcsolódó cikkek
Ne félj, nem ítéllek el! – Lelkigyakorlat magzatvesztőknek
„Ne félj, nem ítéllek el” – gyógyító lelkigyakorlat a magzatvesztés fájdalmát hordozóknak Van olyan seb, amelyet az idő önmagában nem
„A magzat nem a nő testének része, hanem ideiglenes lakója” – orvosi és egyházi kerekasztalt tartottak az életvédelemről
Telt házas életvédő estet tartott az Axióma Központ és a Mindenki Születésnapja Alapítvány szeptember 1-jén Budapesten. A szívhangrendeletről írt tanulmány
A kaposvári Irgalmasság Háza lett a Meg nem született gyermek szobrának otthona
Martin Hudáček alkotása, a magzatvesztés és az abortusz gyászának feldolgozását segítő Meg nem született gyermek vándorszobor szeptembertől a kaposvári Irgalmasság
