A napokban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szolnoki csoportjának rendezésében az emberi élet méltóságáról és védelméről hallhattak előadást az érdeklődők a szolnoki Várplébánia előadótermében.
Az est vendégeit, dr. Osztie Zoltán atyát, teológust, A jó, hogy vagy Életvédő Szövetség elnökét és Móczár Gábort, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatóját Nagy Tímea, a csoport vezetője köszöntötte. A rendezvényen jelen volt dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő, Szalay Ferenc miniszteri biztos, továbbá Rehó János és Póta Sándor önkormányzati képviselők, illetve Lédeczi Dénes szolnoki esperesplébános atya.
AZ EMBERI MÉLTÓSÁG TISZTELETÉT PRÓBÁLJÁK TERJESZTENI
Nagy Tímea bevezetőjében bemutatta a hallgatóságnak a 2023-ban huszonöt szervezet és magánszemély által alapított Jó, hogy Vagy Életvédő Szövetséget. Elmondta, hogy céljuk az emberszeretet, az emberi méltóság feltétlen tiszteletének szolgálata és az életvédő szemléletmód széles körű terjesztése. Osztie atya ezt azzal egészítette ki, hogy olyan fontos témáról szeretnének beszélgetni, ami egyetemes emberi kérdésként mindnyájunkat érint, nem pusztán keresztény ügy. Ma már sorskérdéssé vált embervoltunk értelmezése, annak tisztázása, hogy milyen tiszteletet, életvédelmet kell kapnunk a fogantatástól kezdve egészen a végső távozásunkig. Ennek alapja pedig az emberi test-szellem és lélek hármas egysége, amikre, mint megkérdőjelezhetetlen értékekre igent kell mondanunk.
A LEGFONTOSABB KINCS, AMIT AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGBA IS MAGUNKKAL VISZÜNK
Bár az életvédelemről a legtöbb embernek az abortusz jut az eszébe, ez csak az egyik, még ha sorsfordító kérdés is. Idővel rádöbbenünk arra, hogy életünk legfontosabb kincse, amit az örökkévalóságba is magunkkal viszünk, a személyes szeretetkapcsolatunk. Ettől kezdve világos, hogy meg kell becsülni egymást és bennünk Isten képmását. Csodálatos tapasztalat, hogy az országban sokan milyen hihetetlen erővel, önkéntes munkával, vagy szervezetek formájában szolgálják ezt az eszményt, s mentenek sokszor életeket is. Az utóbbira példaként hozta fel a gyermekvállalás kérdését. Egyre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik az életre igent mondva szeretnének gyermeket vállalni, de nem járnak sikerrel. Kevéssé köztudott, hogy az irgalmasrendi kórház Budapesten egy külön részleget működtet, ahol egy olyan keresztény családsegítő központ dolgozik, akik ingyen és hatékonyabban, az emberi méltóság tiszteletben tartásával segítenek a meddőség gyógyításán, mintsem a lombikbébiprogramok. Sajnos kevesen tudnak erről, ahogy a Kecskeméten szintén sikerrel dolgozó, boldog családi életre nevelő program sem ismert széles körben. Olyan elkötelezett emberek, szakmailag professzionális közösségek dolgoznak a személyi méltóság védelmében, akikről nem tud a társadalom, és az információt el kell juttatni hozzájuk.
SIKERESEN OLDOTTA MEG TAPASZTALATÁVAL CSALÁDI KRÍZISHELYZETÉT
Móczár Gábor néhány személyes élményét és tapasztalatát is megosztotta a hallgatósággal. Ő saját családjában is szembesült több, olyan jó és rossz megoldást is kínáló krízishelyzettel, melyet az életvédőknél vállalt elkötelezettség szellemében sikerült megoldaniuk. Így élőben találkozott azokkal a kérdésekkel, melyekkel a szövetségen belül is szembesül. Amikor a Nemzeti Örökség Intézet vezetőjeként kezdett dolgozni, az is foglalkoztatta, hogy a saját területükön milyen gyakorlati segítséget tudnak adni például a gyermeküket akár szándékosan, akár tőlük független okból elvesztő anyáknak a lelki problémájuk feldolgozásában. Véleménye szerint sok esetben ez az akadálya az újabb gyermekvállalás sikerének. Más egyesületekkel együtt, mint például a Szülők Háza Alapítvány, melynek Kemény Dénes volt vízilabda szövetségi kapitány az elnöke, létező példák nyomán egy nemzeti emlékpark létrehozásával biztosítanak méltó helyszínt az elvesztett újszülöttektől való végleges búcsúzáshoz.
AZ ABORTUSZ HELYETT A MAGZATVESZTÉST HASZNÁLJÁK KIFEJEZÉSÜL
Közben Móczár Gábor egy megdöbbentő adatot is ismertetett a hallgatósággal. 1956. június 4-e, az abortusz liberalizálása óta 6,5 millió magyar magzat nem tudott megszületni a művi terhességmegszakítások következtében. Ezért is magzatvesztésről beszél ma már sokszor az életvédő közösség és nem abortuszról, hogy a társadalmat úgy tudják megszólítani, ami nem riasztja el őket, és nem provokál. Tehát nem ítélkezéssel és kritikával, hanem az élethez való legalapvetőbb emberi jogot és méltóságot hangsúlyozzák, s azt az örömöt próbálják továbbadni, amit a saját emberi életünk és a megfogant emberi életek fölött éreznek, zárta beszámolóját Móczár Gábor. Elmondása szerint a szövetség tekintélyét érzékelteti, hogy például Béres József és Béres Klára személyében a Béres Alapítvány is csatlakozott a szövetséghez.
Szöveg: Szathmáry István
Forrás: Szolnok
Az írás eredetileg 2025. március 11-én jelent meg.
Kapcsolódó cikkek
In memoriam Bajzáth Ferenc atya
Bajzáth Ferenc atya 87 éves korában szentmise hallgatás közben költözött a mennyei hazába. Élete tiszteletre méltó papi életút volt. Egy korábbi,
Már 26 ezer baba megmentését segíthette a 40 Nap az Életért mozgalom
Hajdani Józsefné Magdit az abortuszát követő lelki gyógyulása vezette el az életvédelemhez (történetéről itt írtunk korábban). Kilenc évvel ezelőtt társaival elindították a
Gyermekre vágyva – termékenységi nehézségek és az út a szülővé válás felé
A programon való részvétel ingyenes, azonban a korlátozott férőhelyek miatt regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy minden résztvevő külön-külön regisztráljon. Szeretettel várunk
